Enteriőr

Bizonytalan párás ablakszemen

bámulsz a kert leroskadt fáira.

Nincs irgalom – kivattázott magasban

madár kiált, s nem hallhatod te sem,

akárha tüllfelhőkön taposnál,

oly zajtalan már minden mozdulat,

olyan véletlen, elfojtott a hang –

a tél törékeny műtőasztalán

egy összeroppant hóakvárium,

és jégvirággal metszett vitrinében

eltátogó kihalt üveghalak

forró szeméből ámulsz önmagadra…