Szindbád

/Liszt Ferenc átiratok/

I.

– La campanella

nincs már a

múltnak

hova rakodni

–Liebestraum

mint féltő anya

rohan velünk szemünk is

kilötyögteti

–Prelude and Fugue on Bach

öregek csak a

halál a biztos talaj

a lábuk alatt

–La lugubre gondola

az elmúlás

páncélszekrény

–Magyar rapszódia

Válasszon fenyőfát,

ne legyen kend bugris,

adunk mellé ingyen

síró kisjézust is.

Elemre működőt,

nem is egyet, kettőt,

leárazott angyal

hozzon újesztendőt.

II.

–Sonetto 104 del Petrarca

Szomjas madár az

ég csőrében egy korty a

halhatatlanság

Az elmúlás kárpótol

törleszt mindenért

mindig kitalál

valami újat

Szívem fekete

holló elrabolta meg-

fáradt életem

Elporlad a test

eldicsekszik a földnek

kibeszéli az

élet titkát hallgatás-

ra bírja a szabadság

III.

–Totentanz

(perzsel a lángja

porcelánbabát

babusgat)

Röpke kis verset

írok hozzá nem merem

elfelejteni

És csiripelnek

fülemben kárognak a

repülőgépek

Verdesnek a szögek

karácsonykor a

csúszós megfoghatatlan

halak

eldobott

mankóként

szégyenkezik