Csillagszóró

Én már csak egyre készülődöm

pontosan megrendülés nélkül

amit láttam amit megértem

szép volt nehéz volt sokszínű

örökös készenlét vesződés

a társakkal. és önmagammal

olykor még a tárgyakkal is

ráncok buktatók fényhibák

apró zökkenők a szövegben

de hisz én mindenre ügyeltem

nem is mondhat rám rosszat senki

egyedül önmagam bírája

s makacs ura a tartománynak

mégis egyet hadd mondok el:

mikor a csillagszóró árus

elémrakta dobozait

s megkérdeztem mire jó mindez?

azt felelte - már semmire!

s megértettem rossz volt a kérdés

örülni kell a szikrák láttán

a tűzzel együtt kell lobogni

különben minden semmitérő

játékomat jobb ha elejtem