Az aknavájatok falára írva

Kék itt a hideg s kék a messzeség

fekete szikla minden gondolat

a zöld viszont csak a szemnek való

hogy megpihenjen halványan pirosló küzdelme után

de csak a kezdet ez

jer alagútjaimba köveim alá

az aknavájatok falára írva találsz meg engem

tértől megfosztott állatok legelnek

ősi edények úsznak a semmiben

s közöttük füst bolyong

kéken vörösen

zöldesfeketében

figyelj bűvölésem tompa hangjaira

termést az embernek s termést a földnek

így akarom