Fiamnak Róbertnek

Barna szemedben fénytükör,

Egy rossz érzelmen átesett.

Arcodon piros-pirkadat,

Miért sírsz kedves gyermekem?

Énemből lopott csönddarab

Kinek a tisztásán maradsz?

Szél fúj, átfúrja énedet.

Maradj velem a tűz megett.

Csöndem maradt darabjaként,

A vágy dúdolja énekét.

Odakint porzó hó szitál…

És megfagyott egy kődarab.