A hegy vendégei

Beleírtuk nevünket

A hegy vendégkönyvébe.

Odafönt, közvetlenül a szirt alatt.

A fák oda már nem követhettek.

Sorban lemaradoztak

Még a legkitartóbbak is:

A fenyők és a nyírek.

Fekszik a könyv egy sziklán,

Magasan, odafönt.

Szél lapozgat benne,

Betemeti a hó,

Amíg mi reggelit készítünk,

Autóba szállunk, vagy gyereket

Nevelünk. És ott lesz akkor is,

Ha egyszer majd elfelejtjük,

Hogy valamikor egy hegy

Vendégei voltunk.