Az álomban vett Tsók.

Aludtam; ‘s álmodozni kezdék

már prósaszóval, már dalokban:

Kloét festék le álmaim.

Úgy tetszett, hogy felém lopódzván

egy tsókot pertzentett ortzámra:

‘s azonnal nyíltak karjaim.

Ammint e’ pertzenésre felserkentem,

kutyám volt, a’ ki nyaldogálta képem’.

(1793.)