Amor és a’ Halál.

El-setétedvén a’ minap Amor a’ Halállal,

egy hajlék alá fekszenek kiki nyilaival,

le-rakják ives tegzjeket,

álomnak adják szemjeket,

el-beszélvén prédájokat,

szám nélkül volt zsákmányokat,

nyugtattyák testeket.

Azomban éjfél üdején zördülés történik,

fel-ijjed a’ két szarándok, ‘s tegzéhöz kapkodik.

Nem tudnak szólni féltekben,

pihegnek a’ setétben

Amor Halálnak tegzét,

Halál viszszontag Amorét

fel-füzi ölében.

El-menvén kettős ösvényre egymástól távoznak,

hajnalkor idegen nyilakkal erőssen nyilaznak,

Halál az öregekre,

Amor tzéloz szépekre.

Azóta halnak az iffiak

‘s vetemednek az aggottak

a’ tsúf szerelemre.

(A 80-as évek végéről.)