Fillint.

Álla Fillint egy ház ajtón,

zörge mondván, ki van ithon?

Fillint vagyok, nyisd-meg kintsem,

felel Klári, nem! nem!

Viszsza térni a’ mint készül,

hallya, kultsa hogy meg-zördül,

hallya, ‘s ismét viszsza kullog

és bátrabban kopog.

Ah! Fillintet bé nem veszed?

Nem! ugy mond, mert félek tőled;

már éjtzak van, magam vagyok,

ajtót nem nyithatok.

A’ szomszédok ha most bé-lépsz,

meg-lesnek maid, ha viszsza térsz.

.... Viszsza tére, de tsak reggel,

nevetve méne-el.

(A 80-as évek végéről.)