A hű nemzetnapszámos

Beteg vagyok, - ejh - bú, panasz mit ér?

Míg volt erőm, szolgáltam a hazát.

Most már nincs, ergo nincs napszám, kenyér.

Nos hát, mi jogon élni is tovább?

Ásd meg sirod! nincs hátra már egyéb.

Csakhogy ne itt: túl a határokon;

Mert elijed a késő ivadék...

Idegen föld takarja el porom.

Hogy elfeledd, jól elfeledd, hazám!

Szomorú élettörténetemet;

Így tán akad még, aki igazán,

Önzetlen, mint én, eztán is szeret...