A PESTI CSEND

A kávéházak pamlagán, a füstben,

Vagy zsúfolt és sötét, fülledt mozikban,

Sokszor gondoltam őrá,

Körútak szennyén, mint egy bűzös üstben...

Kerestem őt. Hol vagy te, messzi isten?

Kerestem őt sokszor, ha Budapestre

Rá-ráborult a drága, színes kendő,

Az alkony, gázlámpák hegyére esve...