Honnan jöttem

A vadgesztenye virága lobog.

Sötét dómokban zúg az orgona.

Testünk fel-felsír a forróság után

s kezünkben tüzes könnyeket sír a gyertya.

Fehér ágak hívogatnak,

de nem adhatjuk egymásnak magunkat,

csak piros narancsokat adunk,

s apró törmeléket a nagy tükörből.

Bementem hozzád és nem ismertél.

Megálltunk a hársfák alatt

áttetszőn és zavart áhítattal

és nem kérdezted meg, hogy honnan jöttem.

1929. május 23.