Alkonyati üzenet

Nézem a nyitott kandallóban

az én pislogó tüzemet,

s míg melegét szívembe szórja,

megsúgom neki titkolózva:

kinek szól most az üzenet.

Milyen szép! halkan körbe zümmög

ezer mesélő gond-darázs

aztán valami sejtés-féle

s bámulni a kályha tüzébe,

hol rámhunyorít a parázs.

Egy nevet súgok félve csendben,

mintha mondanám: béke ránk,

mintha mondanám: szép az élet!

...és nini, minden csupa fény lett,

s lobog és zeng és leng a láng!

Akkor ujjongva talpra ugrom,

máglyára szítom tüzemet,

valami táncra, dalra nógat,

megölelem a kandallómat

s tudom:

elment az üzenet!

1925. január 5.