Éjféli út

Szívünkbe mintha lassan béke térne!

A sarki lámpa körül angyal repdes,

minden fehér és minden olyan csendes

és megyünk, megyünk éjféli misére.

Szívünkben minden ragyogásra válik

és a kristályos, tiszta hallgatásba

kiszürődik egy kis gyerek sírása – –

Tán Betlehemből hangzik el idáig?

Kántáló fiúk vígan énekelve

hirdetnek boldog karácsonyi jókat:

derüt kacagnak minden hópehelyre.

Fényes jászoluk csupa arany-festék,

s míg két kezünk arcukon cirógat,

elönt valami édes, nagy melegség.

1924. december