Fekete köpenyben

Csitt, csitt!

Nagy, sötét köpenyben

így kell mindörökre

burkolózva mennem.

Csitt, csitt!

Fekete köpenyben

így kell a kezemet

a szívemre tennem.

Csitt, csitt!

Zúgnak az út fái:

de csak az én titkom

hogy szeretett fájni...

Csitt, csitt!

... és hogy fáj szeretni

és sírok is néha

ne tudja meg senki!

1924. szeptember 30.