Hozzád!

Legyél vidám és nevetős!

Mért lennél szomorú? –

Lelkemből nem száll sohase lelkedre

A halk, ködös ború.

Tükrös termekben táncolj

És mindenkit igézz meg!

Megbújva, szürkén, csöndesen

Sarokból nézlek.

Gúnyolj ki, ha a lombot tépem:

(Szeret? Nem szeret? Mit mond az akác?)

Gúnyolj ki, ha szememben

Könnyeket látsz!

Te kacagj, hogy sírok.

S én sírjak, hogy kacagsz!...

Bármit tegyél is,

Nekem te mindig, mindig jó maradsz!

1924. június 10.