Vágyom

Vágyom nagytermű, titkos lovagvárra,

szívemben fehér, jázminos oltárra –

vágyom, vágyom, könnyezve vágyom

egészségesebb, tavaszibb világra.

Pajzán gyermekként futni valamerre.

Esténként lázzal felszakítani

zárt szirmok selymét,

virágok kelyhét,

s úgy térni haza virágporosan –

Vágyom a szerelemre.

Vágyom árnyékos, szép, igazi kertre,

hol rám esőznek hószirmú barackfák.

Vágyom boldogok téli tűzhelyére,

ahol felbuzog minden szívek vére,

ahol senki sem baráttalan árva.

Vágyom erősek szikla-szent hitére, –

vágyom a Miatyánkra!

Mindenre vágyom, ami kincs.

Mindenre vágyom, ami nincs.

Szatmár, 1925. október 12.