Ha itt volnál

Ha most itt volnál: olyan szívből köszönnél

a munkából hazatérő embereknek.

Ez az egyenes, csöndes falusi út, két oldalán

lombos fákkal, úgy kibékít, úgy megszelidít.

Itt csak pár lépésre van mindig a megoldás,

csak gyorsabban mennék, biztosan elérném.

Ha most itt volnál: apró mondatokból

fonnék ruhát hűvös testedre, szelíd

és megnyugtató puhaselyem-mondatokból,

hogy te légy a legszebb, te légy a legmosolygóbb.

S egy égszínkék szót az ujjadra húznék.

S egy rózsaszínű szót a hajadba kötnék.

1929. május 23.