Rejtett értelmek

Ezer millió vágyam összehordtam,

de egy közöttük legkülönösebb:

Szeretnék bársony-süveget viselni,

mint szent, keleti, titkos mágusok,

vagy csillagászok ódon középkorban.

Most sokszor fogom rajta magamat,

hogy simogatom szobám asztalát:

– Kicsi jószág vagy, kopott vagy, kerek,

színed ében és jó terajtad írni –

de vaj’ mi van e sok látszat alatt?

Mi van a színek, hangoknak mögötte

és van-e lelke barna zongorámnak?

Érzi-e, hogyha tíz ujjam tüzes

– s gondol-e rám, és mindegy-e neki:

fénylik, vagy a por vastagon befödte?

Mit siratnak a tarlott őszi fák

vajjon meg fogom-e valaha tudni?

Megcsendülnek-e egykor soraimban

mindent-megmagyarázó lényegek,

rejtett értelmek, rejtett muzsikák?

...Barátaim, hős, páncélos vitézek,

megbocsátjátok, ha mágus leszek? – !

aki szelíden, félve kutatom

a mélyebb-látás bársony-süvegét

s húnyt pillán át is nagyon messze nézek...

Szatmár, 1925. november 10.