Öngyilkosság

– Tessitori Nóra asszonynak –

Halljátok ím, hogy mi nem történt mára!

Este még hűvös, friss harmattól verten

csillogott minden a csillagsugárban –

Éjjel gyilkosság történt lent a kertben.

Gyilkosság, s ami nagyobb, öngyilkosság.

Mikor éjszaka kisértetek járnak,

önakaratból, fegyver nélkül, szépen

jött halála az öreg szilvafának.

Ága nehéz volt: önmaga termette

gyümölcstől roskadt – mindmegannyi érett.

Leszakadt, letört, s belehalt szegény

és körülötte minden csupa vér lett.

Tompa dörgéssel hördült fel az ég, –

kormos, nagy felhők nagy-komoran úsztak

és elsírta egy csöndes éjji zápor

rekviemét a termő géniusznak.

...Reám gondoló én testvéreim,

történt-e ilyen már felétek, távol? –

Én csak sírtam és imádkoztam reggel,

s verset írtam az öreg szilvafáról.

Nagybánya, 1925. augusztus 9.