Öregek leszünk

Majd nyolcat üt egy öreg óra,

és öregek leszünk mi is.

Szoknyád meglibben suhogóra,

s ősz fejemen barátpilis.

Mellénk az este ül le gyorsan,

faggat, mint régi jóbarát –

S mi iszunk együtt mosolygósan,

köhögősen meleg teát.

Szívünkben még a régi nyíl van,

de már jólesik, nem sebez,

s ha pápaszemünk összevillan:

a közel olyan messze lesz.

S a mesze olyan közel szárnyal.

Megölellek hallgatagon...

És vén mesefák illatával

száll be a szél az ablakon.

1931.