Íme az ember

Lobogó lángszirmaink vannak

Két tűzrózsa vagyunk

Illatunk: a fűszerszámos kenetek

és drága füstök illata.

Ha kilépünk az esti útra

megzendülnek a harangok

Fagyoskodó kezek porolják végig

vörösen sugárzó kelyheinket.

Hivalkodás nélkül élünk

s alázatosan csodáljuk magunkat:

Íme a jóság

Íme az ember.

1927.