Az elszánt szerető

Semmivé kell lennem!

A nemlétel hív.

Gémberedj meg bennem,

Roncsolt szív!

Jobb, hogy a dögférgek

Szétmarcongjanak,

Mint e belső mérgek

Rágjanak.

Óh, miért születtem!

Vagy miért szerettem!

Vagy mért élek!

Jaj, fuss a szépektől,

Mint a tigrisektől,

Jámbor lélek!

Én is egyszer képzésemnek

Meghódoltam,

Két hihető szemnek

Rabja voltam.

Válj bennem epévé,

Hajdan édes hang!

Gyúlj pokol tüzévé,

Kedvelt lang.

S akiért így élem

Bús világom még,

Vágd ki együtt vélem,

Bosszús ég!

Mért kívánjak élni?

Élni s nem remélni? -

Hogy búm nőjjön? -

Nem! - s ha halni mégyek:

Hogy magam ne légyek,

Ő is jőjjön!

Hogy ott csalfa praktikáját

Kitruccoljam

És hitszegő száját -

Megcsókoljam.