Az anakreoni versek

Vérengező jámbussaid

Daloljanak szerelmet!

A nyájas ősz Anakreon

Így szóla Arkiloknak.

De ő saját jámbussait

Nem engedé szerelmetes

Dalokkal elpuhítni,

Kemény hangon felelvén.

Üstökbe vész a két öreg:

Közéjük ugrik Ámor,

S az Arkilok jámbussait

Apróra szeldelé el,

Ambróziával illeté,

Szerelmivel megmézelé.

Liéus is leszállván

Jó borba megfereszté.

Mind felszedé Anakreon

Múzsája víg örömmel,

Mindjárt boros, szerelmetes

Dalokra verte őket.

Énnékem is, hogy ott valék,

Belőle egynehányt adott.

Bor és szerelmetesség

Csepeg belőle, látod.