A SZONETTHEZ

Cypris rózsalehellete

Nemzett Laura ölén téged, alak Szonett!

Zengvén lelkes ezüstszavad,

Megnyílt a buta kor százados éjjele;

Hellász napja dicsőn derült,

S paeánt ömledezett a Capitolium.

Paeán! újra születsz nekünk

Ott, hol Koosz koszorús húga, az ősz Tokaj

A Bodrogra könyöklik, és

Eos lángjaival keble bujálkodik.

Hallom Dácia halmain,

Hallom zengeni már aeoli lantodat;

Fürtöd mádi aranygerezd

S tündöklő amazon-párta ölelgeti.

Üdvezllek, Helikon Kegye!

Jer, csókold, koszorúzd a te Kazinczydat!

Pólyád szebb örömébe mártsd

Lelkét, cyprusidat húrjaitól kizárd.

Múlass, zengj, enyelegj vele!

Vaucluse s Laura leend - Széphalom s Angyala...

[1809]