ESZTIHEZ

Szép, szép az élet, Eszti!

A myrtus-illatokban

Ámor s Dióne karján

Be édes élni, Eszti!

Más félje a szerencsét

S a tengerek haragját;

Golkonda drága kincsét

Rakásra gyüjtse öszve,

Villogjon a dicsőség

Polcán Napóleonnal;

Hirdesse győzedelmét

Száz diadalmi paeán:

Én véled, édes Esztim,

Véled kivánok élni,

Elrejtve a világtól,

Hol senki nem vigyáz ránk,

Hol semmit én ne látnék,

Csak édes angyalorcád,

Csak téged, édes Eggyem!

Hol mást ne hallanék én,

Csak szád kegyes sugását

S hív szíveink verését.

[1800-1804 között]