FŐ ÉS SZÍV

Mit? s hát azért epesszem

Éltem tünő tavasszát,

Hogy megvetett az álnok?

Byblis szerént nem olvaszt

Vízzé szerelmem engem:

Nem mossa gyáva könnyel

A férfi arculatját.

Tán hímes Hybla berkén

Egy szál virág mosolyg rám?

S tán Ámor egy leánynak

Képére nyomta csókját?

Nemcsak Chloé fejéről

Folynak le barna fürtök,

Nemcsak Chloé szemében

Villognak égi tegzek!

Menj, menj! szabad vagyok már:

Hálá! kinyílt kalitkám!

Hálá! - de jaj, mi fojt el?

Bús könnyeim buzognak,

Jaj, szívemet nem oltja

A fő hideg tanácsa!

Édes Chloém! szeretlek,

Mint méhek a virágot

S mint a folyót az őzek!

[1800-1804 között]