A CSÁMPÁS LEGÉNY

Pórul jártak a leányok,

Eddig én jártam utánok,

Most ők járnak én utánam:

Látod, látod, csámpás lábam!

A legénység szépe java

Egytül-egyig elment tova,

Mind elmene katonának,

Én billegek, itt hagyának.

Kata húgom, jut eszedbe?

Kértelek: végy a szivedbe.

Kinevettél akkor csúful,

Ha nevettél, mostan búsulj.

Aki eddig rám se’ nézett,

Most én arra rá se’ nézek.

Ha nézem őt, azért nézem,

Hogy őkegyelmét lenézzem.

Melyik a legszebbik leány?

Azt veszem el, azt is talán,

Az is ugy lesz feleségem,

Hogyha megkér nagyon szépen.

Jó ilyenkor a csámpás is,

Ugy-e lyányok, mikor más nincs?

Kapnak rajtam a leányok,

Pedig csámpás lábbal járok!

Debrecen, 1848. december