MILYEN LÁRMA, MILYEN VÍGADALOM!

Milyen lárma, milyen vígadalom!

Mi légyen ez? talán lakodalom?

Nem a biz a; fiatal vitézek

Látogatták meg ezt a csapszéket.

„Kocsmárosné, maga nem jót forral,

Minek késik oly soká a borral?

Tudja, hogy nincs pénzem? majd lesz nekem

A harc után, akkor megfizetem.”

„Kocsmárosné szép leánya, rózsám,

Jőjön ide, jőjön ide hozzám!

Csókoljon meg, kérem igen szépen,

A harc után feleségül vészem.”

S iddogálnak, csókolóznak nagyba’,

Minden, ami gond, oda van hagyva,

Mintha nem is várnának csatára,

Mintha még vagy száz év volna hátra.

„El azért a nagyobbik kancsóért!”

Ma piros bor, holnap majd piros vér...

„Eszem azt a szádat, be csókra áll!”

Ma meleg csók, holnap hideg halál!...

Debrecen, 1848. október vége - november 16.