RÓZSABOKOR A DOMBOLDALON...

Rózsabokor a domboldalon,

Borúlj a vállamra, angyalom,

Súgjad a fülembe, hogy szeretsz,

Hej, milyen jólesik nekem ez!

Lenn a Dunában a nap képe;

Reszket a folyó örömébe’,

Ringatja a napot csendesen,

Épen mint én téged, kedvesem.

Mit nem fognak rám a gonoszok,

Hogy én istentagadó vagyok!

Pedig mostan is imádkozom...

Szíved dobogását hallgatom.

Pest, 1847. november