AMIÓTA SZERELEMBE...

Amióta szerelembe estem,

Igazán, hogy féleszű vagyok.

Szemkötősdit játszanak fejemben

S falnak mennek a gondolatok.

Nem csoda, ha olyasmit teszek, mit

Józanan tőlem nem láttatok.

Amit szinte szégyenlek kivallni:

A tükörbe is pillantgatok.

Reggel sokszor jó estét kivánok,

És jó reggelt, hogyha este van.

Isten hozott! mondom a menőnek,

S annak, aki jő: élj boldogan!

Tollam gyakran a porzóba mártom,

A tintát meg porzónak veszem.

S mindez hagyján! de mikor szájamba

A szivar tüzes végét teszem...

Erre aztán elmondhatni ám, hogy

Valóságos szerelem sebe.

Te miattad kaptam, lyányka... illő

Volna, hogy csókod gyógyítsa be!

Szalkszentmárton, 1845. aug. 20. - szept. 8. között