FRESCO-RITORNELL

Mihelyt megpillantottalak, menyecske,

Bordám alatt ez a kis húsdarab

Ugrálni kezdett, mint sziklán a kecske.

Azóta mellem folyton égő katlan,

S a láng mindig tovább, tovább harap...

Csak te ne volnál oly meggyujthatatlan!

Kebled fehérlő, mint az alabastrom,

De búm sötét, mint holmi ócska klastrom,

S csak a halál lesz dúlt szivemre flastrom.

Igló, 1845. május