V. FERDINÁNDHOZ

Igaz-e, királyom,

Amit mondogatnak?

Nálad híre sincs a

Szabadakaratnak.

Megtennél te mindent

A magyar javára;

Csakhogy titkos önkény

Korlátokba zára.

S nemcsak közdolgokban

Vagy te korlátozva;

E gyalázatos kény

Elhat ten lakodba.

Ami örömednek

Volna kútforrása,

Elzárják előled,

Hogy szemed se lássa.

És kinek, kinek vagy

Ilyen szolgarabja?

Szolgádnak, királyom,

Ki sajátod lopja! -

Ha ez így van: sorsod

Szivemből sajnálom...

Ugy nézz a szemembe,

Jó öreg királyom.

Pest, 1844. november