AZ UTÁNZÓKHOZ

Azt gondoljátok: a költés szekér,

Mely ballag széles országútakon?

Sas a költés; hol nem járt senki sem,

Ő arra indul fennen, szabadon.

S az élhetetlen nyomorú csoport

Azt lesi gyáván: merre nyílik ut?

S ha nyílik aztán, mint éhes kutya

A konc után, a kezdett útra fut.

Fogj tollat és írj, hogyha van erőd

Haladni, merre más még nem haladt;

Ha nincs: ragadj ekét vagy kaptafát,

S vágd a földhöz silány dorombodat!

Pest, 1844. július-augusztus