Az „ifju óriás” dala”

A New-York kávéházba járok,

Ott töltöm éjem és napom;

Bár elbuktattak a tanárok,

Zseni vagyok, azt mondhatom!

Hajam sörény, szemem beesve,

Borotvált arcom oly fakó...

S fehérnek (ez regényes, nemde:)

A gallérom nem mondható.

Nyakkendőm egy fekete felleg -

Im, személyleírást adok:

Remélem, tüstént rámismertek -

Én ifju óriás vagyok!

A New-York kávéházba járok:

Valaha „mester” leszek én!

S míg égnek bennem büszke álmok,

Iszom hitelbe feketém...

Tollat kapok kezembe néha

És dül a dráma, operett;

S vasszorgalommal ont a véna

Ah, verset mindenekfelett!

S néznek kiváló tisztelettel,

Míg tollat lázzal forgatok:

S megállapítja minden ember,

Hogy ifju óriás vagyok!...

A New-York kávéházba járok

És ostromolom az eget...

De még buzgóbban az ujságot,

Hogy „adja le” a verseket...

Már megjelent egy pesti lapban

Egy „óriási” kis dalom;

(Véletlenül tán nálam is van,

Ha tetszik, elszavalhatom.)

S ha pénzem lesz, egy kis füzetben

Meg, megjelennek a dalok! -

S a kritika kimondja menten,

Hogy ifju óriás vagyok!

A New-York kávéházba járok:

A szerelemhez mi közöm?!

Nem érdekelnek szende lányok;

Szívemben undor és közöny...

Plátó le van tárgyalva végleg,

A rimem nem számára bong:

Beteg valóm a bűnös éjek

Poéziséért ég, rajong!...

A lantom, a cinikus új lant

Csak Perditával társalog,

S melódiám az égre kurjant,

Hogy ifju óriás vagyok!...

A New-York kávéházba járok:

E hely bűvös varázsa von:

S könyökölök - mást se, csinálok

A cifra márványasztalon.

Az átlagembert szánva - szánom,

Ki csöndben küzdve él, bután...

- Ah, én lihegve, én sovárgón

Futok a név, a név után!

...Hajnalban fölveszem kabátom,

Az öreget, s elballagok...

S hideg szobámban szép az álom,

Hisz ifju óriás vagyok!

...S hej, ha elillant ifjuságom,

Egyetlen kincsünk oda már -

S elszáll sok ábránd, dőre álom,

El, mint például a madár.

És elhibázott uton járván,

Hiú bálványom cserbehagy:

Mi lesz belőlem, ó mi vár rám,

Ha nem érvényesül ez agy?!

...Eh, félre hitvány aggódások:

A tény, az mindent túlragyog, -

Hogy a New-Helikonba járok,

És ifju óriás vagyok!...