A csuda

Eljött a világ csudája,

Az emberek odavannak,

Mennek, mászkálnak, rohannak

A fürge halandók egyre

Őgyallára, Gellérthegyre,

Eljött a világ csudája,

A Földdel ütközik össze

Halley híres üstököse,

Miről apám nagybüsári szólt,

Amiről mesélt a pesztrám,

És a sok pap és poéta!

Eljött a szörnyű kométa,

A világnak vége lesz tán,

Csillagászok csókolóznak,

Sírva nézik a nagy estét,

Észrevették, felfedezték,

És csődülnek félős népek

Háztetőkre lajtorjákon,

És üvöltik: Látom, látom!

Én vagyok, én az egyetlen,

Ki az üstököst nem látta,

A földön előre-hátra

Flangérozok élhetetlen,

S unokáimnak, ha lesznek,

El nem mesélhetem eztet,

Elment fölöttem az élet,

Az egyetlen csuda eljött,

Üstökös járt fenn az égen -

De én olyan lusta voltam,

Hogy az égre fel nem néztem.