A lesülő

A budapesti aranyifjú

Ki minden sportért lelkesül,

Nyáron direkt bronzzá fajul el,

Tudniillik lesül.

Ha jön a nyár, csak egy a vágya,

Csak sülni, sülni lefelé,

Amíg olyan lesz a pofája,

Mint egy darab filé.

A Lipót-gettóból naponta

Megy a Dunának és evez,

Evez, izzad, vakul, fő, megfúl,

Amit kéjnek nevez.

Majd pucéran a napra fekszik,

Ebéd után, ha jóllakott

S garázdálkodni hagyja bőrén

Az áldott jó napot.

Láttad-e a barna parasztot,

Láttad-e a fergeteget,

Barna Izsót vagy Búza Barnát? -

Ő barnább, mint ezek

Így mászkál ő, zord barnaságban,

Így megy a drága nők elé,

Akik Balog Tutának nézik

És szeretnek belé.

Nem megy most már a Hortobágyra

Az idegen, ha idetart -

A Lipótvárosban kutatja

A napbarnította magyart.