Rectius vives Licini etc.
Bóldogabb lészel Licinus! ha szinte
Part alatt sem jársz, de be sem bocsátod
A zajos tenger veszedelme közzé
Büszke hajódat.
A közép sorsnál ki nagyobra nem vágy.
Azt sem a szükség nem emészti gondal
Sem kaján szemmel palotája fényét
Más nem irigyli.
A fenyőfákat szelek ostromolják
A le dűlt tornyok nehezebbet esnek
S a magos bércek tetejére leg több
Menny-kövek ütnek
Tart mikor bóldog de reményl ha szenved
A nemes lélek; szomorú hideggel
Télbe meg búsít Jupiter, de napfényt
Ád ki-keletre.
Most szerencsétlen ha vagy is, sokáig
Nem leszel, sértő nyilait le vetvén
Phoebus is, nyúgodt cyterája hurját
Pengeti vígan.
Légy gonosz sorsod veszedelme közt is
Bátor elmével, soha meg ne csüggedj!
És ha mind vígan nevet a szerencse
Vond magad öszve
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论