CXXXI. ZSOLTÁR

T. B.

Tanúság az alázatosságról.

1

Uram, nem űz nagyra szívem,

Szemem nem hányom magassan,

Nem léledzem olly dolgokban,

Kik föllyülhaladnak engem.

2

Ha ki nem vertem szívemből

Mindennemő kevélységet,

Mint midőn az kisgyermeket

Elfogják anyja tejétől:

3

Hogyha ollyanná nem löttem,

Mint az együgyő kisgyermek,

Kit az csecs mellől elvesznek,

Bár ne kegyelmezz meg nékem.

4

Izráel, az Úr Istenben

Vessed minden reménséged,

Megtartódnak őtet higgyed,

Mostan és minden időben.