CXXX. ZSOLTÁR

C. M.

Könyörgés az bűnnek megbocsánatjáért.

1

Tehozzád teljes szívből

Kiáltok szüntelen

Ez siralmas mélységből,

Hallgass meg, Úr Isten,

Nyisd meg te füleidet,

Midőn téged hívlak,

Tekintsd meg én igyemet,

Mert régen óhajtlak.

2

Ha, Uram, bűnünk szerint

Minket büntetnél meg,

Uram, ez világ szerint

Ki állhatna úgy meg?

De az te irgalmad nagy

Az téged félőken,

És te engedelmes vagy,

Hogy dicsérjen minden.

3

Énnékem reménségem

Vagyon csak Istenben,

És bízik az én szívem

Ő szent igéjében:

Én lelkem erős hittel

Az Urat óhajtja,

Mint az verrasztó éjjel

Az virradtát várja.

4

Izráel, az Istenben

Vesd reménségedet,

Mert szent irgalma bőven

Nagy messze kiterjedt,

Ő segítő mindenben:

Hívein könyöről,

Az Izráelt kegyessen

Kimenti bűniből.