CXXIV. ZSOLTÁR

T. B.

Háláadás az megszabadításért.

1

Az Izráel ezt nyilván mondhatja:

Ha az Isten nem lött volna velünk,

Ha ő nem lesz vala segétségünk,

Midőn az embereknek soksága

Kegyetlenül támada ellenünk,

2

Elnyelnek vala ők elevenen,

Úgy reánk gerjedt vala haragjok,

Minket teljességgel az nagy habok

Vízzel elburítnak vala szörnyen,

Ránk omlanak vala nagy patakok.

3

Az nagy árvíz reánk rohan vala

És elnyeli vala életünket,

Dicséret Istennek, hogy ő minket

Az ő fogoktúl megszabadíta,

Hogy ők meg ne ennének bennünket.

4

Miképpen elszalad az madárka

Az madarász tőriből, akképpen

Megszabadulánk az tőrt elszegvén,

Mert életünknek az Úr ótalma,

Ki mennyet, földet teremté bölcsen.