CX. ZSOLTÁR

C. M.

Jövendölés az Krisztus országáról.

1

Az Úr Isten mondá az én Uramnak:

Ülj az én hatalmomnak jobbjára,

Míg ellenségidet, kik rád támadnak,

Zsámolyszékül vetem lábad alá.

2

Az Úr az Sionból küldi pálcádat,

Birodalmodnak erősségére,

Ellenség közt mutasd országlásodat,

Uralkodjál az népnek közötte.

3

Dicsőségére az te szentségednek,

Az nép örvendez győzödelmeden,

Olly sok fiaid tenéked születnek,

Mint az hajnali harmat az földen.

4

Mert az Úr Isten megesküdt tenéked,

Mellyet meg nem bán soha örökké,

Melkizedek rendi szerint (ezt értsed)

Te vagy az főpap most és örökké.

5

Az Úr, azki ül az te jobb kezeden,

Ha megharagszik egykor valóban,

Az hatalmas királyokat erőssen

Hatalmával megrontja legottan.

6

Az pogányokon ítéletit tartja,

Megtölti az földet holttestekkel,

Ellenségidnek fejeket megrontja,

Országa kihat ez földre széllel.

7

Az úton iszik ő az folyamatból,

Kinek vize foly nagy harsagással,

Ennekokáért ő nagy hatalmából

Fejét fölemeli méltósággal.