LXXXVII. ZSOLTÁR

T. B.

>Öröme az zsidó népnek az új templomon.

1

Az Úr Isten az ő lakóhajlékát

Az ő szentséges hegyén helyheti,

És az Siont ő inkább szereti,

Hogynem Jákobnak akarmelly sátorát.

2

Tefelőled nagy dicséretek lesznek

Óh, Isten városa! Egyiptomat,

Mond Isten, és az Babilóniát

Azokhoz tudom, kik engem esmernek.

3

Az filisztéusról még így beszélnek,

Az Tirusról és az szerecsenről

Ekképpen szólnak és egyéb népről:

Ezek az Sion hegyén születtenek.

4

Az Isten jól megerőséti őket,

Mikor népeit öszveszámlálja,

Akkor ezek felől is azt mondja:

Ez nép is az szent Sionról született.

5

Azért ott énekelnek szép éneket,

Mond az Isten, és itt örvendeznek,

Mert én dicsőségére ez helynek

Támasztok nagy szép élő kútfejeket.