LXX. ZSOLTÁR

T. B.

Jövendölés az Krisztus szenvedéséről

 az Dávid személye által, ki őtet ábrázolta.

 Melly jövendölés ezen igékkel vagyon

 az negyvenedik zsoltár végében.

1

Siess, ments meg, Uram Isten,

Mert benned bízom teljes szívvel,

Azért hamar légy segédséggel,

Minden ellenségim ellen.

Azkik törnek én életemre,

Mind megszégyenítessenek,

Kik nyavalyámon örülnek,

Térjenek meg nagy szégyenekre.

2

Szégyennel legyen futások,

Azkik szidalmaznak engemet,

És reám kiáltnak héhéhét,

Gyalázat legyen jutalmok,

Hogy azok benned örvendjenek,

Kik segedelmedet várják,

És magokat reád bízzák,

Mondván: Dicsőség az Istennek.

3

Én nyomorult szegény vagyok,

Tarts meg azért, óh, én Istenem!

Mert csak te vagy én segedelmem,

Ne késsél, mert majd elfogyok.