XV. ZSOLTÁR

C. M.

Isteni félelemről és jó életről való tanúság.

1

Uram, ki lészen lakója

Az te fölséged sátorának?

Jelentsd meg és add tudtomra,

Ki lészen örök lakosa

Szent hegyednek és hajlékodnak.

2

Azki jár igaz életben

Szól és szolgáltat igazságot,

Igazán forog mindenben,

És hívséges ő szívében,

És szereti az jámborságot.

3

Ki az ő felebarátját

Ő nyelvével nem rágalmazza,

Kárral nem bántja szomszédját,

Nem rútolja atyjafiát

És tisztességét nem gyalázza.

4

Az istentelent utálja,

Az istenfélőket szereti,

Őket tisztességben tartja,

Esküvését meggondolja,

Ha kárt vall is, azt meg nem szegi.

5

Azki pénzivel él híven,

Kölcsönád, de nem kér uzsorát,

Az ártatlan ember ellen,

Ajándékot ő nem vészen,

Azki így teszen, az megállhat.