ÚJ BARÁTAIM...


Hogy nehéz lett a fejem, mint az ón,
kezet nyújtott a kedves Domopon.

Ebből barátság lett, ki tudja, hogy,
tán addig tart, míg az élet kifogy...

És aztán jött a fájdalom, a kín,
s bemutatkozott a Novatropin.

S az enyhület lágy kékjét festi a
kínok helyére a kis bestia...

Az éjjel már új vendég érkezett,
“Domalgin” - szólt és úgy nyújtott kezet,

oly vigasztalón s olyan melegen,
hogy most már szerelemmel szeretem...

Agyamba veszem, eljátszom vele -
pedig lehet, hogy meghalok bele...


作者
Zoltán Somlyó

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Somlyo_01066/Somlyo_01066_0378.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论