I. ZSOLTÁR

C. M.

Ez zsoltár tanít, hogy azok bódogok,

 kik megvetvén az istenteleneknek erkölcsöket és tanácsokat,

 az Isten törvényének értelmében

 és megtartásában gyönyörködnek;

 és hogy bódogtalanok, azkik külömben cselekesznek.

1

Azki nem jár hitlenek tanácsán,

És meg nem áll az bűnösök után,

Az csúfolóknak nem ül ő székökben:

De gyönyörködik az Úr törvényében,

És arra gondja mind éjjel-nappal,

Ez illy ember nagy bódog bizonnyal.

2

Mert ő ollyan, mint az jó termőfa,

Melly az víz mellett vagyon plántálva,

Ő idejében meghozza gyümölcsét,

És el nem szokta hullatni levelét,

Ekképpen azmit ez ember végez,

Minden dolgában megyen jó véghez.

3

De nem ígyen vadnak az gonoszak,

Hanem mint az apró por és polyvák,

Mellyek az széltűl széjjelragadtatnak,

Így az ítéletben meg nem állhatnak

Az gonoszak, és kik bűnben élnek,

Az igazak közt helyet nem lelnek.

4

Mert az Isten esmeri utokat

Az igazaknak érti dolgokat,

Azért mindörökké ők megmaradnak:

De azkik csak az gonoszságban járnak,

Azoknak nyilván mind elvész utok,

Mert Istennek nem kell az ő dolgok.