SIESS...


Siess. Az út, amelyen állasz,
sötét kérdésre néma válasz.

Ma szégyelném már, hogy szeressél.
Siess. Megleled, mit kerestél.

Csak menj el büszke fejvetéssel.
Siess. Rohanj. Vigyázz. Ne késs el.

A fej alatt a láb levásik
a legutolsó állomásig.

A láb megáll, a fej leszédül
és: jaj... így szól a szív legvégül.


作者
Zoltán Somlyó

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Somlyo_01066/Somlyo_01066_0185.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论