CXXX. ZSOLTÁR

Bünös ember esdeklése

A mélységből Hozzád kiáltok Uram,

Hallgasd meg én esdő, könyörgő szavam;

Mert büneinket ha számba nem vetted,

Ki maradhat meg, ki maradhat meg!

Óh mert hiszen nálad van a bocsánat,

Lelkem elepedve várja az Urat,

Nem várják ilyen reszkető térddel

Őrök a reggelt, őrök a reggelt!

Hát Izráel bízzál a kegyelembe,

Szabadító erő száll le fejedre:

Kivon az Isten ingyen kegyéből,

Minden bünödből, minden bünödből!