A Lipótváros

Lipótváros, Lipótváros,

Előkelő, büszke hely -

Ha rólad nem zengne lantom,

Mulasztást követne el.

Lipótváros, Lipótváros

Két jelölted volt neked:

Pálnak hívják a másikat,

Józsefnek az egyiket.

Ebből mindjárt kitalálja

A figyelmes olvasó,

Hogy versemben Szterényiről

És Sándorról van a szó.

A Szterényi államtitkár,

Köztisztelt, előkelő -

És a Sándor egy jól álló

Gabonakereskedő.

E kitűnő foglalkozás

A Lipótban imponál,

S oh szörnyűség, nem becsülik

A koalíciónál.

Sándor Pál úr bőszen vágja

Egy ideig a kupont -

Aztán küldöttséget szervez,

Mely Kossuthnak nekiront.

Nekimennek Kossuth F.-nek,

Megvan a ribillió,

S mindkét lábbal visszalépett

Végre is Szterényi, oh...

Most a morál következik,

Amit e kis csata ád:

Bár Sándorrá lett Schlesinger -

Most se hagyja ő magát!